Az egyensúly kényes dolog.

Folyamatosan változó, pontosan meg nem határozható állapot. Cserébe azonban nagyon is megérezhető, és leginkább a hiányáról szerzünk, veszünk tudomást először. Különböző módokon jelez: a tér és a testünk is üzenetet küld. Ha egyensúlytalanságot tapasztalok, akkor a kimozdulás, ahogy a test mozdulataiban is, megfeszíti az izmokat. Ugyanígy van ez a lelki egyensúlyunkkal, az energetikánkkal és a női-férfi minőségeinkkel is – ezek között is feszültség keletkezik, mely megjelenik majd a világodban vagy betegségként a testedben.
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a feszültség balesetben vagy törésben, csattanásban, vitában jelenik meg. Mindez annak érdekében történik, hogy beálljon egyfajta energetikai egyensúly. Kiegyenlítődjön a pólusok, terek közötti energiaszint. Miután egy dolog állandó, éspedig ez a változás, ezért az egyensúly is a dinamikában keresendő.

Megteremtéséhez és fenntartásához tudatos önszabályozás szükséges.

 

Mind a családban és párkapcsolatban, mind a munkahelyen illetve a szervezetekben is szükség van keretekre, azaz szabályokra és vezetőre – úgy a saját életünkben és testünkben is, hiszen így tartható meg az egészséges működés.

Innen már csak egy lépés a „határkérdés”.

 

A polaritásból fakadóan a férfi és női minőségek együttműködése, azokhoz fűződő kapcsolatom fogja létrehozni, szabályozni és megteremteni az én-határaimat. Ezek a határok tartanak meg, melynek „közepén” érzem meg a biztonságot, mely előfeltétele annak az állapotnak, amit úgy hívok: egyensúly.

Jó az egyensúlyérzéke. Ez egyfajta képesség? Tanulható?

 

Természetesen. Sőt be is kell gyakorolni. Van, akit a vele született érzéke segíti egész élete során, de sokan vagyunk, akik különféle helyzetekben kibillenünk és segítségre, új hatásokra van szükségünk, hogy helyreállítsuk önmagunkat.
Érdemes ezt a kérdést, mint ahogy a legtöbb lelki programunkkal kapcsolatos kérdést is, a kapcsolódási, kötődési és viselkedés mintáinkban és kialakított megküzdési stratégiánkban keresni. Értelmet kereső és -adó részünk által létrehozott összefüggés-rendszer állhat a zavart, szorongó, hiánnyal küzdő szervezet, kapcsolatok és élet mögött.

Hogyan lehet ezt a bizonyos egyensúlyérzéket fejleszteni?

 

Határaink kijelölése, önmagunk definiálása szorosan összefügg erőközpontunkhoz való tiszta hozzáférésünkkel. Hiszen ez az alapja az önszabályozásnak. Az erőközpont „használatát” tisztán tükrözi, megmutatja a kommunikáció, az önkifejezés, az önérvényesítés. Ide tartozik még, hogy van-e jövőképünk, konkrét tervünk vagy hallgatunk-e az intuíciónkra. Mindezek mellett még szükségleteink és érzelmeink elfogadása, konkretizálása, kifejezése, megosztása, érvényesítése a kulcs az egyensúly megtalálásához.

 

Ahogy korábban is említettem, ezt is be kell vagy be lehet gyakorolni. Érdemes végiggondolnod, hogy a te életedben a fentiek hogyan érvényesülnek, mennyire érzed magad „középen” és biztonságban, mennyire érzed magad egyensúlyban.

 

Ha van még kedved és időd olvasni: tovább a többi cikkhez és recepthez!

Részt vennél egy programon? Katt ide!

Kíváncsi vagy mit írtak rólam, akik már jártak nálam? Lapozz bele a vendégkönyvbe!

Ha szeretnél cikkeinkhez kapcsolódó beszélgetéseket hallani tőlünk, iratkozz fel a Lélekfecnikre – Lélekoldó beszélgetéseinkre a Spotify-on, You Tube-on illetve Google vagy Apple podcast csatornákon.

Pin It on Pinterest