A szorongás és a depresszió okai (a továbbiakban említek még néhány betegséget) a beleinkben keresendők. A korábbi cikk folytatásaként pedig azért is fontos beszélni a belügyekről, mert környezetünkben sok gyerek küzd ilyen nehézséggel. Sokkoló a társadalmi „diagnózis”: egyre több a szorongásos tünettel, idegrendszeri panasszal küzdő ember és bizony egyre több a már fiatal-, gyermekkorban jelentkező pánikzavar. Hogyan viszonyulj korunk népbetegségéhez?
Javaslom, hogy minél természetesebben fordulj önmagad vagy környezeted felé, kellő nyitottsággal fogadd a jeleket, ismerősök, barátok történeteit, mert soha nem tudhatod…. Nem tudhatod, hogy nálad, a családban, a környezetedben egyszer csak kinél és mi borul meg.
Megérkezett hozzám héten a témában egy újabb történet, mely szokás szerint inspirált és újabb témafelvetési irányokat adott nekem, nektek.
A vendégről kiderült, hogy pánikbeteg, a felmérés során pedig az, hogy emésztési problémái voltak korábban. Mindig is gyengébb idegzetűnek érezte magát és volt olyan időszak, mikor egyoldalúan táplálkozott, sokat edzett és nagy mennyiségben fogyasztott kazeint por formájában. Itt már csillogott a szemem – ráadásul az életében történt események is mutattak sorsszerűséget és párhuzamot.
Ugyan volt már szó a cukorról, a túlzott szénhidrátfogyasztásról, a gluténról is tettem említést; és a hidrogénezett növényi zsírok és olajok is szerepeltek már a fekete listán, de méltó helyet kell biztosítani a kazeinnek és természetesen a laktóznak is ebben a díszes társaságban.
A tej- és gabonafehérje (kazein, glutén) emésztése óriási feladat annak a szervezetnek, melynek már eleve nem volt erre alkalmas bélflórája. A kóros bélflóra újszülötteknél kialakulhat akár sorozatos genetikai módosulás miatt, ahol már a szülőknél a korábban említett zavarok szintén tapasztalhatóak voltak – a teljesség igénye nélkül: cukorbetegség, pánik, skizofrénia, alkoholizmus, Parkinson, Alzheimer kór – csak a legnagyobbakat említve. Felnőtt korban szintén van ráutaló előzmény a családban, de súlyosbodhat annyira a fel nem dolgozott traumák miatt, hogy komoly gondot okoz akár tudatos, egészséges életmód mellett is.
Néhány kutatóorvos szerint nem minden fejben, hanem inkább bélben dől el. Philippe Pinnel francia pszichiáter 1807-ben a következőket állapította meg, miután éveken át mentális zavarban szenvedőkkel dolgozott: „Az elmebaj oka a gyomorban és a belekben keresendő.” Előtte már Hippokratész is közelített ehhez a feltevéshez, mikor azt mondta, hogy minden gond a belekben kezdődik. Én úgy látom, hogy ott mutatkozik meg először fizikai szinten, láthatatlan módon borul meg az egyensúly egy-egy trauma hatására és van, hogy soha senki nem talál összefüggést a megjelenő betegség és a sérült bélflóra között, kezelése éppen ezért nehéz. A tünetet kezelik és nem az okát gyógyítják.
Mentális kondíciónk a beleinkben élő baktériumok együttműködésétől, egyensúlyától függ. Ők felelősek közvetett módon hangulatunkért, a szorongásért, a depresszióért, viselkedésünkért is, kognitív leépülésért, az elhízásért, cukorbetegségért, a Parkinson kór kialakulásáért stb.
Olvastam egyszer valahol, hogy egereken kísérleteztek és szorongást mutató egerek bélbaktériumait átültetve nyugodt egerekbe, azok is szorongóvá váltak. Megdöbbentő, ugye? Néhány évvel ezelőtt még én sem gondoltam volna, hogy ilyen fontosak a belügyek.
Térjünk vissza a tej és gabona témaköréhez. A fent említett két fehérje lebontása a gyomornedvekkel kezdődik. Lebontásukkor olyan anyagok keletkeznek, melyek közül sok morfiumhoz hasonló struktúrájú, így is hívják őket: kazeomorfin és gluteomorfin. Ezek utána a vékonybélbe kerülnek és találkoznak a hasnyálmirigy enzimekkel, akikkel együtt a bélfalat elérve a bélbolyhok által termelt enzim bontja le őket. Ha a bélflóra sérült, akkor ezek nem bontódnak le és a véráramba kerülnek, az idegrendszert és annak szöveteit károsítják.
A konklúzió mégsem az, hogy a glutén, a kazein, a laktóz és szénhidrát mindenkinek méreg. Ez ennél kicsit összetettebb. Mégis azt kell mondanom, hogy bizony egyre több hozzám forduló számára javaslom, hogy hagyják el ezeket étrendjükből és a terápiás munkát egészítsük ki, tegyük ezzel azt még hatékonyabbá.
Kutatások bizonyítják, hogy a skizofréniában, depresszióban, autizmusban, autoimmun- vagy pánikbetegségben, hiperaktivitásban, Down-kórban, sokízületi gyulladásban szenvedőknek igen magas a kazeomorfin és gluteomorfin szintje.
Ebben az esetben toxikussá válik az idegrendszer és olyan, mintha folyamatosan drog hatása alatt lenne az ember. Az ilyen egyén nem is önmaga, viselkedése zavart, hangulatváltozásai gyakoriak és a külső hatásokra, a változásokra nehezen reagál, megváltozik a térérzékelése, intoleránssá válik sok mindennel szemben. Nem véletlenül alakul ki az allergia, szénanátha, asztma, ekcéma.
Mivel intoleráns a rendszer, ezért folyamatosan vészhelyzetnek él meg mindent, ami a világból érkező információ, impulzus. Erre a következőképpen reagál: megvonja az oxigént, a vérellátást a belektől és az agyba irányítja a szükséges tápanyagot és energiát, hogy legyen elég ereje azonnali, életmentő döntést hozni. Ez egy létfenntartásért, a túlélésért felelős funkciónk. Ilyenkor a vizet is megvonjuk a beleinktől. Nem jut elég energia az emésztésre, a baktériumok nem bontanak megfelelő időben és mennyiségben, felborul az egyensúly és káosz lesz. Mivel ebben a készenléti állapotban nem lehet sokáig, akár évtizedeken át „büntetlenül” élni – előáll a fent említett helyzet: az idegrendszer károsodik. Ez DNS szinten, az örökítő anyagban is átíródik, generációról generációra.
Különböző aspektusok, különböző folyamatok, de mindnek köze van az érző beleinkhez. Szeretném aláhúzni, hogy ÉRZŐ. Beleink ugyanis tele vannak receptorokkal. „Zsigeri reakció” – szoktuk mondani. „Felfordul tőle a gyomrom, úgy beszél.” Vagy az örök klasszikus: „Be vagyok tojva, annyira félek.” És tényleg érzed, hogy ott a pocakodban valami nem stimmel, ha ideges vagy és feszült, ha szomorú vagy, ha bánatos. És a pillangók is ott táncolnak, a gyomrodban, mikor izgatott vagy és szerelmes.
Mindennek, a sor végén ott áll a te lelked, érző szíved, aki ha rendben van, ha önmagához tud kapcsolódni, önmagát szereti, segíti és támogatja, akkor sokkal nagyobb esélye van változni, ergo gyógyulni.
Érző, tehát érzelmet megélő. A módszer, mellyel dolgozom, ezt az érzelmet megélő részedre koncentrál. Segít abban, hogy félelmeid ellenére kapcsolódj az érzelmi struktúrádhoz és azon keresztül tegyél rendet, majd utána már a biológiád elvégzi a dolgát. Mikor egy kis seb keletkezik a lábadon, azt is csak fertőtleníted, bekötözöd és nyugton hagyod, hogy minden kis lemezke, sejt, baktérium tegye a dolgát. Így van ez a belső világunkkal is. A sérülést, a traumát, mely lehet kicsi vagy hatalmas, egyszer rendbe kell tenni, mert ha nem törődsz vele, elhanyagolod – kitaszítod – bizony megfertőz, akadályoz más területeket. Az is a te részed, a fájdalmas rész is. Azért mert esetleg hatalmas, félelmetes vagy fájdalmas, még szerethető, ölelhető, befogadható. Támogatni pedig több oldalról is tudod: a táplálkozáson, mozgáson, lelki munkán keresztül. Elcsépeltnek tűnő mondat, mégis igaz: minden mindennel összefügg.
Az érzelem számomra érzékelhető energia, fizika, mely hat a fizikumra – a testre. Ezért jó tudni, megismerni, kommunikálni azzal és arról, hogy mi van bent, mert az van kint is.
Szeretettel:
Anita
Ha van még kedved és időd olvasni: tovább a többi cikkhez!
Részt vennél egy programon? Katt ide!
Kíváncsi vagy mit írtak rólam, akik már jártak nálam? Lapozz bele a vendégkönyvbe!
Érdekelnek a szolgáltatások? Nézz körül!