Mit tehetünk most?

 

Két korábbi cikkemben egyrészt igyekeztem megnyitni a szemeket azokra a törvényszerűségekre, melyekre hivatásom során a hosszú évek alatt ráláttam. Másrészt törekedtem megmutatni azokat a felismeréseket, melyekre magam is jutottam az elmúlt két év alatt. Mikor az ember elkezdi látni, hogy mit is jelent a valódi szabadság és hogyan, miképp rendelte önmagát önként áldozati szerepbe, hatalmas lehetőség nyílik ennek megváltoztatására. Azonban az elmúlt időszakban arra is rájöttem, hogy a felismerések önmagukban nem feltétlenül visznek előre. Ha nem követi mindezt cselekvés, ha nem tudunk valós változtatásban új irányt adni szemléletünknek, életünknek, csak tovább nő a feszültség bennünk. Ezért magam is elgondolkodtam, mit tehetek most, mi az, ami felé elindulhatok, mire is van szükség most a világunkban fizikai szinten, tettekben ahhoz, hogy a változás valóban elindulhasson.

 

Szükség van azokra az emberekre, akik már látják, hogy nem áldozatai, kiszolgáltatottjai a rendszernek, hanem alkotói.

Ők válnak szabaddá, és lesznek képesek mást választani. Nem táplálni többé pénzükkel és munkájukkal a kizsákmányolás, túlfogyasztás eszméjét. Ők lesznek képesek belátni, hogy a kényelem távol vitte őket a valódi értékektől.

 

Meglátni, hogy élő találkozásokra szánt idő és energia helyett megelégedtek a képernyő, telefonvonal, internetkapcsolat adta silányabb lehetőségekkel. Hogy tápláló, hazai, értékes tápanyagokban gazdag magyar gyümölcsök, zöldségek helyett a vegyi anyagokkal kezelt, természetes állapotát elvesztett terméket vették, csupán azért, mert olcsóbb vagy egyszerűbb mindent egy helyen a kosárba tenni.

 

Csak a felnőtt ember képes belátni, hogy minden vásárlásával ezerszer erősebben támogat tendenciákat, mint véleményével.

Bár látszólag a gazdasági érdekek irányítják a piacot, de rajtunk múlik, hogy levesszük-e a polcról a silány termékeket. Eljuthatunk a belátásig, hogy rákaptunk a mézesmadzagra és elhittük, hogy ennyi mindenre valóban szükségünk van a boldogsághoz. Hogy majd a legújabb csodás összetételű, speciális kémiai szerekkel készült fogkrém igazán az arcunkra fagyaszthatja mosolyt. Hogy bármi fáj kicsit, bármi mutatná a testünkben, hogy valami nem stimmel, van már rá gyógypirula, amivel újra mosolyra fakaszthatod a gyomrodat, legalábbis a következő esedékes adagig…

 

Valamiféleképpen kényszer elé állított az élet mindannyiunkat most. Hogy ezt áldásként, fejlődési lehetőségként vagy tragédiaként és borzalomként éljük meg, az javarészt attól függ, hajlandóak vagyunk-e felnőni és felelősséget vállalni. Ha igen, akkor mindazok a változások, melyeket az elkövetkező hónapok tartogatnak, nagy fejlődési potenciált rejtenek.

 

Körül nézhetsz otthon és észre veheted, mennyi- mennyi felesleges dolog vesz körül. Észre veheted, milyen pazarlóan éltél eddig. Mennyi haszontalan dolgot vásároltál, mennyi tápanyagban silány terméket vettél csak azért, mert bedőltél a propagandának, elsodort a tömeg, mert kényelmesebb volt levenni a polcról, mint utána járni az értékes alapanyagoknak és igazán táplálót főzni, ami után nem leszel éhes 1-2 óra múlva.

 

Vedd észre, mi az, ami valóban támogat téged!

 

A tévéből, internetből feléd áradó instant világra van-e valóban szükséged vagy a szeretettel teli, élő közösségi kapcsolatok felé veszed az irányt? Az élő kapcsolódásokban keresel-e menedéket? Hogy ezekbe a közösségekbe beviszed-e a világ zaját vagy úgy alakítod, hogy egy olyan társadalom alapja legyen a közösség, aminek része vagy, amiben te valójában szeretnél élni. Közösség, ami olyan értékeket követ, ami emberi, előremutató, a természettel összehangolt. Ami együttműködésen, egymás tiszteletén és megbecsülésén alapul.

 

Egy olyan közösség, ahol jó szívvel teszel másokért és tudod, hogy bátran elfogadhatod, amit neked adni tud. Ami olyan értékek közvetít és tanít a gyermekeidnek is, ami célt ad az életüknek. Magasabb rendűt annál, mint amit a mai társadalom tartogat számukra.

 

Magas rendű értékeket, csak magas értékrenddel és életrenddel bíró szülők, közösségek, társadalmak tudnak a gyermekeknek átadni.

Válj hát ilyen szülővé, keresd vagy alkosd meg ezeket a közösségeket és maradj kapcsolatban sok-sok hozzád hasonló értékrendet követő emberrel, családdal, közösséggel. Ne félj a változástól, mert csak valami olyan dolog omlik le a szemünk előtt, ami teljesen életképtelen már. Valami újat építünk majd helyette. Nem épül, építünk! Térj vissza saját magadba, találd meg belső biztonságodat és keresd azokat, akiknek öleléséből erőt tudsz meríteni, ha fáradnál. Most ennyit biztosan tehetsz, de azt hiszem, felelősségünk is ezt megtenni. Találd meg a helyed! Rád is szükség van!

 

 

 

Sörös Andrea

 

Ha van még kedved és időd olvasni: tovább a többi cikkhez és recepthez!

Részt vennél egy programon? Katt ide!

Kíváncsi vagy mit írtak rólam, akik már jártak nálam? Lapozz bele a vendégkönyvbe!

Ha szeretnél cikkeinkhez kapcsolódó beszélgetéseket hallani tőlünk, iratkozz fel a Lélekfecnikre – Lélekoldó beszélgetéseinkre a Spotify-on, You Tube-on illetve Google vagy Apple podcast csatornákon.